Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Makro kidolgozott tételek/10

2008.01.09

10.tétel

A pénz fogalma, funkció. A pénz fajtái. A papíralapú pénz kialakulása. A pénzmennyiség befolyásolása és mérése. A pénz mennyiségi elmélete. A seigniorage.

                                         

A pénz fogalma: a pénz olyan eszköz, amely bármikor felhasználható tranzakciók lebonyolítására.

 

A pénz funkciói:

A pénz három célt szolgál. Vagyontartási eszköz, értékmérő és forgalmi eszköz.

A pénz vagyontartási funkciója lehetővé teszi a jelenlegi vásárlóerő jövőbeni vásárlóverővé való átváltozást.

A pénz értékmérő funkciója lehetővé teszi, hogy az árakat és a tartozásokat valamiben mérni tudjuk.

A pénz forgalmi eszköz funkciója biztosítja, hogy a pénzzel árukat és szolgáltatásokat tudjunk vásárolni.

 

 

A pénz fajtái

 

Papíralapú: az olyan pénzt amelynek nincs belső értéke, papíralapú pénznek nevezzük, utalva arra, hogy állami döntés eredményeként kerül forgalomba.

Árupénz: belső áru értékkel  rendelkező árut használtak pénzként. Legelterjedtebb példája az arany. Ha egy országban pénzként működik az arany, azt mondjuk, hogy aranystandard van érvényben.

 

 

A papíralapú pénz kialakulása

 

A nyersaranyt pénzként használni költséges dolog, mert időigényes az arany tisztaságnak ellenőrzése és a pontos mennyiség lemérése. Az állam azzal segít csökkenteni a költségeket, hogy ismert tisztaságú és súlyú aranyérméket veret. Könnyebb érméket használni, mint aranyrögöket, mert azok értékét mindenki elismeri.

Következő lépés, az hogy az állam aranybizonylatokat – papírdarabokat - állít ki, amelyek beválthatók egy bizonyos mennyiségű aranyra. Ha az emberek hisznek az állam ígéretében, akkor ezek a papírok ugyanolyan értékesek, mint maga az arany. Ráadásul mivel a papírpénz könnyebb, mint az arany, az ügyletek során könnyebben használható.

Legvégül az aranyfedezet is elveszíti jelentőségét. Ha soha senkit nem érdekel az, hogy a pénzt aranyra váltsa, akkor az sem zavarja, ha már a lehetőség sincs meg rá. A papírpénzek értékkel rendelkeznek és pénzként működnek mindaddig, amíg mindenki elfogadja őket fizetési eszközként.

 

 

A pénzmennyiség befolyásolása

 

A rendelkezésre álló pénz mennyiségét pénzkínálatnak nevezzük. A pénzkínálatot az állam szabályozza. Az államot jogszabályok ruházzák fel a pénzkibocsátás monopóliumával.

A pénzkínálat szabályozásával egy javarészt független intézményt bíznak meg, amit központi banknak neveznek. A pénzkínálat szabályozását monetáris politikának nevezzük.

Nyílt piaci műveletek, azaz államkötvények vétele és eladása révén szabályozza a pénzkínálatot. a pénzkínálat növelésekor pénzért vásárol államkötvényeket a gazdaság szereplőitől. A vásárlás során nő a forgalomban lévő pénz mennyisége. A pénzkínálat csökkentésekor eladja államkötvényeinek egy részét. A kötvények nyílt piaci eladása kivonja a gazdasági szereplők kezében lévő pénz egy részét.

 

 

 

A pénzmennyiség mérése

 

Az emberek különféle eszközök segítségével bonyolíthatnak tranzakciókat. Emiatt pénzmennyiség különböző mérőszámairól beszélhetünk.

Az az eszköz, ami a legnyilvánvalóbb módon tartozik bele a pénzmennyiségbe, a készpénz, azaz a papírpénzek és érmék összessége.

A tranzakciókhoz használt másik eszközfajta a látra szóló betétek, az a pénz, amit az emberek  a folyószámlán tartanak.

Mindkét esetben olyan eszközfajtáról van szó, amely megkönnyíti a tranzakciót. A látra szóló betéteket ezért a pénzmennyiség mérésekor hozzászámítjuk a készpénzhez.

 

 

A pénz mennyiségi elmélete

 

Tranzakciók és mennyiségi egyenlet

Az emberek azért tartanak pénzt, hogy árukat és szolgáltatásokat vásároljanak. Minél több pénzre van szükségük a tranzakciókhoz, annál több pénzt tartanak. A pénzmennyiség ezért szoros kapcsolatban áll azzal, hogy mennyi pénzt cserélnek a tranzakciók során.

A tranzakciók és a pénz közötti kapcsolatot az alábbi mennyiségi egyenletnek nevezett összefüggés fejezi ki:

                                          pénz x forgási sebesség  = ár x tranzakciók

                                          M      x        V                         =   P  x T

 

Tranzakciótól a jövedelemig

Az előző egyenlettel az a gond, hogy nehéz mérni a tranzakciók számát. A problémát úgy oldjuk meg, hogy a tranzakciók száma (T) helyére a gazdaság összes kibocsátását (Y) írjuk.

A kibocsátás PY.

Y a reál GDP, P a GDP-deflátor és PY a nominális GDP.

A mennyiségi egyenlet a következőképp alakul:

                                          pénz x forgási sebesség  = ár x kibocsátás

                                          M      x        V                         =   P  x Y

Mivel Y a teljes jövedelemmel egyenlő, a mennyiségi egyenletnek ebben a változatában V a pénz jövedelemi forgási sebessége, amely megmutatja, hogy a pénz hányszor jelenik meg valakinek a jövedelmeként egy bizonyos időszak alatt.

 

A pénzkeresleti fgv és a mennyiségi egyenlet

A pénzkeresleti fgv. egy egyenlőség, ami az emberek által tartani kívánt reálpénzállomány nagyságát mutatja.

                                                               (M/P)d = kY

ahol  k konstans. Az egyenlet szerint a keresett reálpénzállomány arányos a reáljövedelem nagyságával.

Reálpénzállomány:  a pénz mennyisége az érte vásárolható áruk és szolgáltatások mennyiségében kifejezve.

A fenti pénzkeresleti fgv.ből levezethető a mennyiségi egyenlet. Ehhez feltételezzük, hogy a reálpénzállomány kereslete (M/P)d egyenlő a kínálattal (M/P)

                                                               M/P = kY

átrendezés

                                                               M(1/k) = PY

átrendezés

                                                               MV = PY

ahol  V = 1/k. Ha tehát a mennyiségi egyenletet használjuk, akkor feltétezzük, hogy a reálpénzkínálat egyenlő a kereslettel, a kereslet pedig arányos a jövedelemmel.

 

Konstans forgási sebesség feltételezése

Az egyenletből elméletet is építhetünk, a mennyiségi pénzelméletet, ha feltételezzük, hogy a forgási sebesség állandó.

Ha a forgási sebességet konstansnak tekintjük, a mennyiségi egyenlet a nominális GDP elméletének is tekinthetjük. A mennyiségi egyenlet ebben az esetben:

                                                               MV = PY

A pénzmennyiség megváltozásának ilyenkor a nominális GDP arányos megváltozását kell eredményezni.

 

Pénz, árak és infláció

Most már van egy elméletünk, amely magyarázza, hogy mi határozza meg egy gazdaságban az árak szintjét. Az elméletek három építőköve az alábbi:

1.     A termelési tényezők és termelési fgv meghatározzák a kibocsátás szintjét(Y).

2.         A pénzkínálat meghatározza a kibocsátás nominális értékét (PY). Ez a következtetés a mennyiségi egyenletből és a pénz konstans forgási sebességének feltételezéséből származik.

3.         Az árszínvonal ebből következően a kibocsátás nominális értékének (PY) és a kibocsátás szintjének (Y) az aránya.

Összefoglalva: a gazdaság termelési képessége meghatározza a reál GDP-t, a pénz mennyisége meghatározza nominális GDP-t, a GDP-deflátor a nominális GDP és a reál GDP aránya.

 

A mennyiségi pénzelmélet szerint tehát végső soron a pénzmennyiséget szabályozó központi bank határozza meg az inflációs rátát. Ha a központi bank stabilan tartja a pénzkínálatot, akkor szilárd lesz az árszínvonal. Ha a központi bank gyorsan növeli a pénzkínálatot, akkor az árszínvonal is gyorsan emelkedik.

 

 

Seigniorage: a pénzkibocsátás haszna

 

Az állam háromféleképen fedezi kiadásait. 1.Adók kivetésével. 2.Kölcsönt vesz fel a gazdasági szereplőktől. 3. Egyszerűen csak pénzkibocsátás útján.

A pénzkibocsátásból származó bevétel neve a segniorage.

Amikor az állam kiadásainak fedezése céljából, pénzt nyomtat, növeli a pénzmennyiséget, ami azután inflációhoz vezet. A bevételek növelése érdekében történő pénznyomtatás olyan , mintha a kormányzat inflációs adót vetne ki.

Akkor ki fizeti meg az inflációs adót? A válasz: a pénz birtokosai.

Amikor az állam saját céljaira új pénzt bocsát ki, akkor a gazdasági szereplőknél lévő pénz értéke csökken. Az infláció tehát a pénztartás adója.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép




Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2014 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 34636
Hónap: 498
Nap: 21