Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Makro kidolgozott tételek/13

2008.01.18

13.tétel

Nominális árfolyam, reálárfolyam. A reálárfolyam és a nettó export. A reálárfolyam meghatározói. A hazai és a külföldi fiskális politika, a beruházási függvény valamint a kereskedelmi politika változásának hatásai a reálárfolyamra. A nominális árfolyam meghatározói.

 

Árfolyamok

 

Két ország közötti árfolyamon azt  az árat értjük, amelyen a közöttük végbemenő cserefolyamatok bonyolódnak.

 

Nominális árfolyam

 

A nomináls árfolyam két ország fizetőeszközének a relatív ára.

 

Reálárfolyam

 

A reálárfolyam két ország termékeinek relatív ára. A reálárfolyam tehát arról arányról tájékoztat, amely mellett egyik ország termékeit a másik ország termékeire cserélhetjük. A  reálárfolyamot szokás néha cserearánynak is nevezni.

reálárfolyam = (nominális árfolyam x hazai termék ára)/külföldi termék ára

Az az arány, amely mellett  a külföldi és hazai termékeket elcseréljük egymásra, függ a termékek adott pénznemben kifejezett árától és a két pénznem közötti árfolyamtól.

A reálárfolyamot egyetlen termékre vonatkozó fenti számítás módja megmutatja, hogyan kellene meghatároznunk a reálárfolyamot  egy termékkosárra vonatkozóan. Jelölje e a nominális árfolyamot, és P* az árszínvonalat. Ekkor a reálárfolyam (ε):

ε  = e x (P/P*).

Két ország közötti reálárfolyam a nominális árfolyamból és két ország árszínvonalából számítható ki. Ha a reálárfolyam magas, akkor s külföldi termékek viszonylagosan olcsók, a hazai termékek pedig drágák. Ha a reálárfolyam alacsony, akkor a  külföldi termékek viszonylagosan drágák, a hazaiak pedig olcsók.

 

 

A reálárfolyam és a nettó export.                                                                                 

 

Ha a reálárfolyam alacsony, a hazai termékek viszonylag olcsók, akkor a hazaiak kevés külföldi terméke vásárolnak. Hasonló megfontolásból a külföldiek sok termékünket megvásárolják. Nettó exportunk ennek megfelelően magas lesz.

Ennek ellenkezője történik, ha a reálárfolyam magas, és így a hazai termékek a külföldi termékekhez képest drágák. A hazai lakosság sok importterméket vásárol, a külföldiek pedig keveset vesznek termékeinkből. Ekkor alacsony  lesz a nettó exportunk.

A reálárfolyam és a nettó export kapcsolatát az alábbi alakban írjuk fel:

NX = NX(ε)

A nettó export a reálárfolyam függyvénye.

 

 

A reálárfolyam meghatározói

Hogy modellt alkothassunk a reálárfolyamra, összekapcsoljuk a nettó export és a reálárfolyam közötti összefüggést a külkereskedelmi egyenlegre alkotott modellünkkel:

  • A reálárfolyam kapcsolatban van a nettó exporttal. Minél alacsonyabb a reálárfolyam, annál olcsóbbak a hazai termékek a külföldiekhez képest, és annál nagyobb a nettó export iránti kereslet is.
  • A külkereskedelmi egyenlegnek a nettó külföldi beruházásokkal is kell lennie, ami azt jelenti, hogy a nettó export egyenlő megtakarítási és beruházás különbsége. A megtakarítás a fogyasztás és a fiskális politika által adott, a beruházási fgv. és a nemzetközi kamatláb által.

Az ábra a fenti két feltételt szemlélteti. Nettó export és reálárfolyam közötti kapcsolatot jelző görbe jobbra lejt, mert alacsony reálárfolyam kevésbé drága hazai termékeket jelent. A megtakarítási és beruházási  különbséget jelző görbe függőleges egyenes(S-I), mivel sem a megtakarítás, sem pedig  a beruházás nem függ a reálárfolyamtól. A két görbe metszéspontja határozza meg az egyensúlyi árfolyamot.

Az ábra olyan, mint egy szokásos kereslet kínálati ábra. Valójában tekinthetjük úgy az ábrát, mint a valuta iránti kereslet és kínálat ábráját. A függőleges egyenes(S-I) a megtakarításnak a beruházást meghaladó értékét mutatja, vagyis azt a dollárkínálatot, amit a külföldi beruházás céljából külföldi pénzre váltanak A jobbra lejtő görbe (NX) a külföldiek dollárkeresletét mutatja, amit a hazai termékeink megvásárlására kívánnak fordítani. Egyensúlyi reálárfolyam mellett a nettó külföldi beruházásokhoz rendelkezésre álló dollárkínálat és a nettó exportunkat megvásárolni kívánó külföldiek által teremtett dollárkereslet egyensúlyban van.

 

A hazai és a külföldi fiskális politika, a beruházási függvény valamint a kereskedelmi politika változásának hatásai a reálárfolyamra.

 

Hazai fiskális politika hatásai

Ha az állam a kormányzati vásárlások növelésével vagy az adók mérséklésével csökkenti a nemzeti megtakarítást.

A politika hatására a balra tolódik a függőleges S-I egyenes, csökkentve a külföldi beruházásokra szánt dollárkínálatot. Az alacsonyabb kínálat az egyensúlyi reálárfolyam ε1 ről ε2 re való emelkedését okozza, azaz a dollár értéke emelkedik. A dollár értékének emelkedése miatt a hazai termékek a külföldi termékekhez képest drágábbak lesznek, ami csökkenti a nettó exportot, és növeli az importot.

 

Külföldi fiskális politika hatásai

Ha a külföldi országok kormányai növelik a vásárlásaikat, vagy csökkentik adókat.

A fiskális politika ilyen irányú elváltozása csökkenti a világ megtakarítását, és növeli a nemzetközi kamatlábat. A nemzetközi kamatláb emelkedése csökkenti a belföldi beruházásokat, ami növeli S-I, és ezáltal NXet. A nemzetközi kamatláb emelkedése külkereskedelmi többletet eredményez.

A gazdaságpolitika ilyen irányú megváltozása a függőleges S-I egyenest jobbre tolja, növelve ezzel a külföldi beruházásokra szánt dollárkínálatot. Az egyensúlyi reálárfolyam csökken. A dollár tehát veszít értékéből, és a hazai termékek a külföldihez képest olcsóbbak lesznek.

 

 

Kereskedelempolitika hatásai

 

A kereskedelempolitikák tágabb értelembe véve olyan beavatkozások, amelyek célja az export vagy az import közvetlen befolyásolása. Legtöbb esetben a hazai iparágakat védi, vagy úgy, hogy adót vet ki az importra(vám), vagy úgy, hogy korlátozza a behozható termékek és szolgáltatások mennyiségét(kvóta).

A protekcionista kereskedelempolitikára nem hat a külkereskedelmi egyenleg.

A protekcionista politika csak a reálárfolyam emelkedéséhez vezet. A hazai termékek árainak a külföldi árakhoz viszonyított emelkedéséhez csökkenti a nettó exportot, és ezzel ellensúlyozza a közvetlenül a kereskedelmi korlátozásnak tulajdonítható nettó exportemelkedés. Mivel a kereskedelempolitika sem a beruházást sem a megtakarítást nem változtatja, nem tud kihatni a külkereskedelmi egyenlegre sem.

A protekcionista politikák azonban megváltoztatják a kereskedelem méreteit. Mivel a reálárfolyam emelkedik, az általunk előállított javak és szolgáltatások a külföldiekhez képest drágábbak lesznek. Az új egyensúlyi helyzetben ezért kevesebbet exportálunk. Mivel a nettó export változatlan, kevesebbet kell egyúttal importálnunk. A kereskedelempolitika így mind az exportot, mind az importot csökkenti.

A kereskedelem teljes értékében bekövetkező csökkenés az oka annak, hogy a közgazdászok szinte mindig ellenzik a protekcionista politikát. A nemzetközi kereskedelemből minden államnak előnye származik, mert lehetővé teszi, hogy minden ország annak a termelésére specializálódjon, amiben a legjobb, és mert minden országnak a termékek és szolgáltatások szélesebb kínálatát biztosítja. A protekcionista politika csökkenti a kereskedelem ezen előnyeit. Bár e politika kedvez a társadalom egyes csoportjainak, a társadalom egésze rosszabbul jár.

 

 

A nominális árfolyam meghatározói

 

A reál és a nominális árfolyam közötti kapcsolat:

reálárfolyam = nominális árfolyam x árszínvonalak aránya,

ε = e x (P/P*)

A nominális árfolyamot az alábbiak szerint írhatjuk le:

e = ε x (P*­/P)

Az egyenlet szerint a nominális reálárfolyamtól és a két ország árszínvonalaitól függ. Ha a hazai árszínvonal emelkedik, akkor a nominális árfolyam(e) csökken: mivel a dollár kevesebbet ér, kevesebbe jent lehet érte vásárolni. Ha viszont a japán árszínvonal (P*) nő, akkor a nominális emelkedik: mivel jent kevesebbet ér, egy dollárért több jen vásárolható.

Árfolyam egyenlet:

 e %-os változása = ε %-os változása + P* %-os változása – P %-os változása.

Ahol ε %os változása a reálárfolyam változása. P %-os változása az inflációs ráta(π), és P* %-os változása  a külföldi inflációs ráta(π*). A nominális árfolyam %-os változása:

e %-os változása = ε %-os változása + (π* - π),

nominális árfolyam %-os változása = reálárfolyam %-os változása + inflációs ráták különbsége.

Ha egy országba az USA-hoz képest magas az inflációs ráta, akkor egy dollár egyre több külföldi fizetőeszközt fog érni. Ha viszont egy országban alacsonyabb, akkor egy dollár egyre kevesebb külföldi fizetőeszközzel lesz egyenérték

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép




Archívum

Naptár
<< Augusztus / 2017 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 49683
Hónap: 305
Nap: 8