Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Makro kidolgozott tételek/21

2008.01.14

21.tétel

 

Modigliani életciklus-hipotézise. Milton Friedman és a permanens jövedelem hipotézise.

 

 

 

Franco Modigliani és az életciklus-hipotézis

 

 

 

Modigliani a fogyasztási fgv. elemezte az 1950-es években. Egyik célja a fogyasztási probléma megoldása volt, vagyis arra kerestek magyarázatot, hogy az adatok miért mondanak ellent a keynesi fogyasztási fgv.nek. Arra helyezte a hangsúlyt, hogy az ember jövedelme élete során rendszeresen  változik, és a megtakarítás adja azt a lehetőséget, hogy jövedelmét átcsoportosítsa a magas fizetésű időszakokba. A fogyasztói magatartásnak ez az értelmezése adja az alapját életciklus-hipotéziséntek.

 

 

 

A hipotézis

 

A jövedelem változásának egyik fontos oka a nyugállományba vonulás. Az emberek általában úgy tervezik, hogy kb. 65 éves korukig dolgoznak, és arra számítanak, hogy utána , nyugdíjas éveikre jövedelmük csökken. Ennek ellenére szeretnék, ha a fogyasztás szintjével mérhető életszínvonaluk nagymértékben csökkenne. A fogyasztási szint megtartásához a munkával töltött években kell félretenniük. Nézzük meg, hogy ez a megtakarítási indíték, hogyan mutatkozik a fogyasztási fgv.ben.

 

Tegyük fel, hogy valaki arra számít, hogy még T évet él, W nagyságú vagyonnal rendelkezik, és Y jövedelmet vár a nyugdíjig hátralévő R év alatt. Milyen fogyasztási szintet választ az illető, ha egyenletes fogyasztást szeretne fenntartani egész életében?

 

A fogyasztók élete során rendelkezésre álló összes forrása az induló vagyona, W és az élete során keresett jövedelme, RxY. A fogyasztó a hátralévő T évre osztja fel forrásait. Képzeljük el, hogy a legsimább fogyasztási pályát szeretné, ezért a W+RY forrást egyenletesen osztja el T évre. Így a fogyasztása minden évben:

 

                                                                C = (W + RY)/T

 

 

 

Milton Friedman és a permanens jövedelem hipotézise.

 

 

 

Friedman permanensjövedelem-hipotézise Modigliani életciklus-hipotézisének kiegészítése. Azt hangsúlyozza, hogy az emberek j9vedelme évről évre véletlenszerű és átmeneti ingadozásokat mutat.

 

 

 

A hipotézis

 

 

 

Friedman két alkotóelemre bontotta az általunk folyónak tekintett jövedelmet: permanens jövedelem (YP) és átmeneti jövedelem (YI). Vagyis:

 

                                                                Y = YP + YI

 

A permanens jövedelem a jövedelem azon része, amelyről az emberek űgy gondolják, hogy a jövőben is fennmarad.

 

Az átmeneti jövedelem pedig azon hányada, amelyről úgy hiszik, hogy nem áll rendelkezésükre  tartósan.

 

Másként fogalmazva: a permanens jövedelem az átlagos jövedelem, az átmeneti pedig az átlagtól való véletlenszerű eltérés.

 

A különböző jövedelem fajtáknak különböző tartósságuk van.  

 

Friedman meglátása az, hogy a fogyasztás mindenekelőtt a permanens jövedelemtől függ. A fogyasztók a permanens jövedelmüket költik el, átmeneti bevételüket pedig inkább megtakarítják.

 

Friedman következtetése szerint a fogyasztási fgv. hozzávetőleg az alábbi alakban írható fel:

 

                                                                C = aYP

 

Ahol a konstans. A permanens jövedelem fenit egyenlet által kifejezett hipotézise szerint a fogyasztás a permanens jövedelemmel arányos.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Makro

(Pisti, 2011.01.10 17:16)

Szia!Elég jó az írás,de nagyon kvés az egyetemi követelményekhez képest.

 

 

Profilkép




Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 49683
Hónap: 305
Nap: 8