Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Makro kidolgozott tételek/4

2008.01.07

4.tétel

Hosszú távú egyensúly az árupiacon és a pénzpiacon. A fiskális politika és a beruházási politika hatása az egyensúlyra.

 

Hosszú távú egyensúly az árupiacon: a makrogazdasági kereslet és kínálat

 

A makrogazdasági kereslet összetevői a fogyasztás, a beruházás és a kormányzati kiadások. A fogyasztás a rendelkezésre álló jövedelemtől függ, a beruházás a reálkamatlábtól, a kormányzati  vásárlások és az adók exogén fiskális politikai változók.

 

Kínálat; a termelési tényezők és a termelés fgv. meghatározzák a kibocsátás nagyságát:

                                               Y = F(K,L) =Y

 

Vonjuk össze a keresletre és a kínálatra vonatkozó egyenleteket. Ha a nemzeti számlarendszer azonosságába behelyettesítjük a fogyasztási és a beruházási fgv.-t, azt kapjuk, hogy:

                                               Y = C(Y-T) + I(r) + G

 

Mivel a G és T változók értéke gazdaságpolitikától függ, a kibocsátás szintje pedig a termelési tényezők és a termelési függvény által adott, a következőket írhatjuk:

                                               Y  = C(Y – T) + I(r) + G

 

Az egyenlet szerint a gazdaságban a kínálat egyenlő a kereslettel, ami a fogyasztás, a beruházás és kormányzati vásárlások összege.

Most már látható, hogy miért játszik kulcsszerepet a kamatláb (r). A kamatlábnak biztosítani kell, hogy az árupiaci kereslet megegyezzen a kínálattal. Magasabb kamatlábhoz alacsonyabb beruházási szint tartozik, ami alacsonyabb árupiaci keresletet jelent (C + I + G). Ha a kamatláb túl magas, a beruházás szintje alacsonyabb a kelleténél, és a kereslet elmarad a kínálat mögött. Ha a kamatláb túl alacsony, a beruházások szintje magas, tehát a kereslet meghaladja a kínálatot. Egyensúlyi kamatláb mellett az árupiaci kereslet egyenlő a kínálattal.

 

 

Egyensúly a pénzpiacokon: kölcsönforrások iránti kereslet és kínálat

 

Mivel a kamatláb a kölcsönpénz  ktg.-e és a hitelezés hozadéka a pénzpiacokon, szerepét a pénzpiacok vizsgálatán keresztül könnyebben megérthetjük. Rendezzük át a nemzeti számlarendszer azonosságát:                 

                                Y – C – G = I

 

Az Y – C – G a kibocsátás azon része, ami fogyasztás és kormányzati vásárlás után megmarad. Nemzeti megtakarításnak (S) nevezzük. Az átrendezés után a nemzeti számlarendszer azonossága szerint a megtakarítás egyenlő a beruházással.

 

Bontsuk két részre a nemzeti megtakarítást, a háztartások és az állam megtakarítására:

 

                                                               (Y – T – C) + (T – G) = I

 

Az Y-T-C a rendelkezésre álló jövedelem mínusz a fogyasztás a fogyasztás, amit a magánmegtakarításnak nevezünk.  A T-G az állam megtakarítása. (Ha az állam kiadásai meghaladják a bevételeit, a költségvetés deficites, az állam megtakarítása pedig negatív.) A nemzeti megtakarítás magán- és állami megtakarítás összege.

 

 

 

 

 

 

 

 

A pénzpiacokra beáramló és onnan kiáramló mennyiségeknek egyensúlyban kell lenniük.

 

Hogy a kamatláb kiegyensúlyozó szerepét megragadjuk, helyettesítsük be a fogyasztási fgv.-t és a beruházási fgv.-t a nemzeti számlarendszer azonosságába:

                                                               Y – C(Y – T) – G = I(r)

 

G és T rögzített értékeit a gazdaságpolitika határozza meg, Y-t a termelési tényezők és a termelési függvény:

                                                               Y – C(Y – T) – G = I (r)

                                                                              S = I(r)

A nemzeti megtakarítás a jövedelemtől (Y) és a fiskális politikai változóktól (G és T) függ.  Y, G és T rögzített értékeire a nemzeti megtakarítás (S) is adott. Az egyenlet jobb oldala szerint a beruházás a kamatlábtól függ.

 

 

A megtakarítások hatásai: a fiskális politika hatásai

 

A fiskális politika – a kormányzati vásárlások vagy az adók változtatása -  miként hat a gazdaságra. A fiskális politika közvetlenül hat az árupiaci keresletre, ezért megváltoztatja a nemzeti megtakarítás mértékét, a beruházást és a kamatlábat.

 

                A kormányzati vásárlások növelése

               

A kibocsátás a termelési tényezők által adott, a kormányzati vásárlások emelkedésével párhuzamosan a kereslet valamelyik másik elemének csökkennie kell.

A kormányzati kiadások növekedésének a beruházás azonos mértékű csökkenésével kell együtt járnia.

Ahhoz, hogy a beruházások csökkenjenek, a kamatlábnak kell emelkednie. A kormányzati kiadások növelése tehát a kamatláb emelkedését és a beruházások csökkenését okozza. Ahogy mondani szokták: a kormányzati vásárlások kiszorítják a beruházásokat.

 

Adók csökkentése

 

Az adó csökkentés közvetlen hatása a rendelkezésre álló jövedelemnek és ezzel a fogyasztásnak a növekedése.

Az adók csökkentése, akárcsak a kormányzati vásárlások növelése, beruházást szorít ki, és emeli a kamatlábat.

Az adócsökkentés  ΔT-vel növeli a rendelkezésre álló jövedelmet, a fogyasztás MPC* ΔT-vel nő.

 

A beruházási politika hatásai

 

A beruházási javak iránti kereslet növekedésének hatására, akár a technológiai újítás, akár a beruházásösztönző adók miatt, a beruházási görbe jobbra tolódik. Adott kamatláb mellett nagyobb lesz a tervezett beruházás mennyisége. Tekintettel arra, hogy a megtakarítás nem változik, a beruházási kereslet növekedése emeli a kamatlábat és változatlanul hagyja a beruházás egyensúlyi szintjét.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 

 

Profilkép




Archívum

Naptár
<< Augusztus / 2017 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 49366
Hónap: 270
Nap: 7