Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Makro kidolgozott tételek/5

2008.01.07

5.tétel

A termelési függvény a Solow-féle növekedési modellben. A tőkeállomány változásának összetevői, stacionárius állapot – gazdasági növekedés

 

A termelési fgv a Solow- féle növekedési modellben:

 

A Solow- féle növekedési modell bemutatja, milyen kölcsönhatások léteznek a tőkeállomány növekedése, a népesség növekedése és a technológiai fejlődés között, és ezek hogyan hatnak a kibocsátásra. Mivel az első feladat a modell felépítése, azt vizsgáljuk meg, hogy az áruk kereslete és kínálata hogyan határozza meg a tőkefelhalmozást. Ennek érdekében rögzítjük a munkaerő állomány és a technológia szintjét.

 

Az áruk kereslete és kínálata

Az áruk kereslete és kínálata központi szerepet játszik a Solow-modellben.

 

A kínálat és a termelési függvény A Solow-modellben a kínálat a már ismert termelési fgv.re épül:

                                                               Y = F(K,L)

 

A kibocsátás a tőkeállomány és a munkaerő-állomány függvénye. A Solow-féle növekedési modellben feltételezzük, hogy a termelési függvény mérethozadéka állandó.

A termelési fgv. akkor állandó mérethozadékú, ha         zY = F(zK, zL)      bármely pozitív z-re. Tehát ha tőkét és a munkát egyaránt z-vel szorozzuk akkor a kibocsátás is z-szeresére nő.

 

Minden mennyiséget a munkaerő-állomány nagyságához viszonyítunk fejezünk ki.

Az egy munkásra jutó kibocsátás csak az egy munkásra jutó tőke nagyságától függ. Mindez azonnal látható, ha z = 1/L – et helyettesítünk a fenti egyenletbe. Ekkor            Y/L = F(K/L, 1).

Az egyenlet szerint az egy munkásra jutó kibocsátás az egy munkásra jutó tőke függvénye.

Az egy munkásra jutó mennyiségek jelöléséhez kisbetűket használunk, tehát y = Y/L az egy munkásra jutó kibocsátás, k = K/L az egy munkásra jutó tőke. A termelési fgv.t az alábbi formában írhatjuk:

y = f(k),                               ahol f(k) = F(k, 1).

A termelési fgv meredeksége mutatja, hogy egy munkásra számolva mennyi többletkibocsátás keletkezik a tőke újabb egységének felhasználásakor. Ez az érték a tőke a tőkehatárterméke MPK. Matematikai formában:    MPK = f(k + 1) – f(k).

 


A tőkeállomány változásának összetevői

 

A tőkeállomány két tényező hatására változik meg:

 

  • Beruházás. Nő a tőkeállomány, ha a vállalatok új telephelyeket és berendezéseket vásárolnak
  • Értékcsökkenés. Csökken a tőkeállomány a régi tőke egy részének elavulásával.

 

A tőkeállomány változásának értelmezéséhez a beruházás és az értékcsökkenés mozgatóit kell szemügyre vennünk.

Minél több a tőke, annál nagyobb a kibocsátás és a beruházás.

 

Értékcsökkenés:  A tőkeállomány egy konstans δ hányada  minden évben elhasználódik. Az értékcsökkenés ezért arányos a tőkeállománnyal.

 

                tőkeállomány = berzuházás – értékcsökkenés

 

 

Stacionárius állapot

 

A stacionárius állapot a gazdaság hosszú távú egyensúlyi helyzetét jelenti. Függetlenül az induló tőkeállomány értékétől, a gazdaságban végül az egyensúlyi tőkeállománytól valósul meg.

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép




Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 49105
Hónap: 236
Nap: 9