Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Makro kidolgozott tételek/6

2008.01.07

6.tétel

A megtakarítási ráta változásának hatása a gazdasági növekedésre. A felhalmozás aranyszabálya. Az aranyszabály szerinti stacionárius állapot elérése.

 

A megtakarítási ráta változásai

 

A megtakarítási ráta emelkedése

A megtakarítási ráta (s) emelkedése adott tőkeállomány mellett magasabb beruházási szintet eredményez. A megtakarítási fgv. ezért fölfele tolódik. A korábbi egyensúlyi érték mellett a beruházás meghaladja az amortizációt. A tőkeállomány addig emelkedik, amíg a gazdaság el nem éri a nagyobb  tőkét és kibocsátást jelentő új stacionárius helyzetet.

A Solow-modellben a megtakarítási ráta központi szerepet játszik az egyensúlyi tőkeállomány meghatározásában. Ha a megtakarítási ráta magas, akkor a gazdaságban nagy tőkeállomány és magas szintű kibocsátás, ha a megtakarítási ráta alacsony, akkor kis tőkeállomány és alacsony szintű kibocsátás valósul meg.

Nagyobb megtakarítás gyorsabb növekedéshez vezet, de csak átmenetileg. A megtakarítási ráta emelkedése gyorsítja a növekedést, amíg a gazdaság eléri az új stacionárius helyzetet.

 

 

A felhalmozás aranyszabálya

 

=mekkora az optimális nagyságú tőkefelhalmozás.

Tegyük fel, hogy a gazdaságpolitika tetszőleges megtakarítási rátára tudja beállítani a gazdaságot. A megtakarítási rétéra tudja beállítani a gazdaságot. A megtakarítási ráta meghatározza a stacionárius helyzetet. A kérdés az, hogy milyen stacionárius helyzet legyen a gazdaságpolitika célja.

 

Stacionárius helyzetek összehasonlítása

 

A stacionárius állapot megválasztásakor a döntéshozók célja a társadalom jólétének a maximalizálása. Az emberek számára az a fontos, hogy mennyi terméke  és szolgáltatást tudnak fogyasztani. Ezért a gazdaságpolitikusok a legmagasabb fogyasztást biztosító stacionárius állapot elérésére törekszenek. A maximális fogyasztást biztosító stacionárius tőkeállományt aranyszabály szerinti tőkefelhalmozás szintnek nevezzük, és a k*opt-tal jelöljük.

Hogyan állapítjuk meg, hogy a gazd. az aranyszabály szerinti helyzetben van –e? A válaszhoz először  meghatározzuk a fogyasztás lehetséges stacionárius értékeit, majd megkeressük a legnagyobb fogyasztást adó stacionárius értéket.

Az egy munkásra jutó fogyasztás stacionárius értékének meghatározása:

                                                               c = y – i.

Mivel az egyensúlyi fogyasztást keressük, a kibocsátás és a beruházás helyére az egyensúlyi mennyiségeket írjuk.

                                                               c* = f(k*) – δk*.

f(k*) : az egy munkásra jutó kibocsátás egyensúlyi szintje

k*: az egy munkásra jutó egyensúlyi tőkeállomány

δk*:  beruházás egyenlő az értékcsökkenéssel.

 

 

Az aranyszabály szerinti stacionárius állapot elérése

 

Túl magas induló tőkeállomány

 Tekintsük először azt az esetet, amikor a gazdaság nagyobb tőkeállomány indul, mint ami az aranyszabály szerinti értéknek megfelel. Ebben a helyzetben olyan gazdaságpolitikát kellene folytatni, amely csökkenti a megtakarítási rátát, hogy az egyensúlyi tőkeállomány csökkenhessen. Egy bizonyos t időpontra a megtakarítási ráta olyan szinte csökken, amely aranyszabály szerinti növekedést biztosít.

A megtakarítási ráta csökkenés azonnali növeli a fogyasztás szintjét, és csökkenti a beruházást. A beruházás most kisebb, mint az értékcsökkenés, vagyis a gazdaság már nincs stacionárius pályán. A tőkeállomány csökkenésével párhuzamosan a kibocsátás, a fogyasztás és a beruházás is fokozatosan új egyensúlyi értékre csökken. Mivel az új állapot az aranyszabály szerinti stacionárius helyzet, a fogyasztásnak nagyobbnak kell lennie, mint a megtakarítási ráta változása előtt, még ha  a kibocsátás és a beruházás alacsonyabb is.

Ha a tőkeállomány magasabb, mint az aranyszabály szerinti érték, akkor a megtakarítás csökkentése egyértelműen járható út, mivel az minden pontban növeli a fogyasztást.

 

Túl alacsony induló tőkeállomány

HA az induló tőkeállomány alacsonyabb, mint az aranyszabály szerinti érték, akkor annak eléréséhez a gazdaságpolitikának növelnie kell a megtakarítási rátát.

A megtakarítási ráta növelése t időpontban azonnal a fogyasztás csökkenését és a beruházás emelkedését okozza. A magasabb beruházási szint idővel növeli a tőkeállományt. A tőkefelhalmozással párhuzamosan a kibocsátás, a fogyasztás és a beruházás fokozatosan emelkedik, míg végül mindhárom eléri az egyensúlyi értékét.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép




Archívum

Naptár
<< Augusztus / 2017 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 49105
Hónap: 236
Nap: 9